Külföldi munka nyelvtudás nélkül

2010/05/10 · 41 hozzászólás

- Külföldi munka

A cikk írója: Bökönyi Szabolcs

Képzeld el egy napodat! Reggel felkelsz, megmosod a fogad, felöltözöl, reggelit készítesz, kilépsz a lakásból, beülsz az autóba, vagy felpattansz a BKV-re és irány a munkahely, közben esetleg az ellenőr elkéri a jegyedet vagy a rendőr igazoltat. Az irodától alig egy sarokra, van egy közért, ahol megveszed a reggelidet és még a boltossal is, váltasz pár barátságos szót. Beérsz az irodába, üdvözlöd a kollégákat. Esetleg egy kávézóban dolgozol, kora reggel van, most érkeznek az első vendégek, akik tőled várják, hogy néhány jó szóval és egy erős feketével felébreszd őket. Mielőtt tovább gondolnád a történetet, tekerd vissza a filmet és képzeld el mindezt úgy, hogy egy kukkot nem értesz abból amit az emberek körülötted beszélnek. Nem beszéled a nyelvet.

Amikor Bábel csak a te fejedben van

A bábeli zűrzavarnak megvolt az az előnye: senki nem értett senkit. Ezzel szemben nyelvtudás nélkül külföldre szakadni azt jelenti hogy mindenki érti a másikat, csak te nem érted őket. Ez egy elég kiszolgáltatott helyzet, még csak belegondolni is az. A, határ átlépése, gyakran nem csak nyelvi, hanem kultúraváltást is jelent, ami bizony számos félreértésre adhat okot.  Ezeket a félreértéseket pedig nyelvtudás nélkül nehéz lehet tisztázni. Szeretünk beszélni, meg néha kell is. Az ember alapvetően társas lény és bizony rengeteg érzésünk, szokásunk van, amely a kommunikációval, a beszéddel kapcsolatos. Ennek a képességnek a korlátozásával bizony nehéz lehet az elején együtt élni.

Az Óperencián túlról

avagy Hogyan mondják külföldiül hogy kerítést kérnék kolbászból?

Sokat hallottuk már sokmindenkitől (még azoktól is akik sosem jártak arra), hogy bizony külföldön sincs kolbászból van a kerítés. Sokan hazajönnek és már a reptérről kilépve visszaszaladnának a check-in pulthoz. Az igazság valószínűleg valahol a kettő között van, bár lehet, hogy inkább egyéntől függ. Az azonban valószínű, hogy minden országban van egy kevéske kerítés kolbászból. Bármelyik Nyugat-Európai országba megyünk (a legnépszerűbbek álláskereső a térképenNagy-Britannia, Írország, Hollandia, Spanyolország, Németország) és hivatalosan sikerül munkát vállalnuk, jó esélyünk van rá, hogy mind az anyagi megbecsülés, mind a munkamorál jóval az itthon megszokott fölött lesz. Egy barátságos helyen pedig még két diplomával is bevállalhatjuk a kávéfőzést, ha mellette kétszer annyit keresünk mint itthon. Főleg akkor, ha esetleg a kinti továbbtanulás lehetőségével is élünk és a pénzcsinálás mellett, hosszútávú haszna is lesz a külföldi kalandnak. Igen ám, de nyelvtudás nélkül sem a továbbtanulás (nyelvtanulás az igen) nem jön szóba és a hivatalos munkavállalás sem olyan egyszerű.

A külföldi munka veszélyei

Nyelvtudás nélkül nagyban csökken az esélyünk arra, hogy jó munkahelyet találjunk. Nehéz lehet kiismerni magunkat a helyi bürokráciában, vagy épp megérteni a helyi szokásokat, embereket. Könnyen becsaphatnak minket, esetleg egy olyan munkahelyen köthetünk ki, ahol keveset fizetnek, vagy nem jelentenek be minket, stb. Mostanra már jogos lehet a kérdés, minek tovább részletezni ezt, maradjunk inkább itthon? Nem feltétlen. Hiszen hol másutt tudnánk jobban megtanulni egy nyelvet mint abban az országban, ahol azt anyanyelvként beszélik? Közben pedig még pénzt is kereshetünk, valószínűleg többet mint itthon.

Mire kell vigyázni?

Ha nem beszélünk nyelveket, valószínűbb, hogy nem egyedül fogunk nekivágni az országnak. Azonban válogassuk meg kikkel, kikhez megyünk! Sajnos nem egy olyan történetet hallottunk, ahol külföldön élő magyarok abból húztak hasznot, hogy bajbajutott honfitársaikat “segítették ki” szállással, munkával stb. Legtöbbször még itthonról szervezték a kiutat, ahol a pórul járt munkavállalók éhbérért dolgoztak annyit, hogy aztán a csillagászati albérletet épp hogy ki bírták fizetni a “segítőiknek”.

Hogyan történhet ez meg? A válasz egyszerű: az információ hiány miatt.  Neked, kedves olvasó, ezt már nem kell mondani, és elég valószínű, hogy az interneten már mindent leírtak e témával   kapcsolatban, amit le lehet. Kis gyakorlattal könnyedén, felvértezhetjük magunkat egy rakás hasznos (és haszontalan) információval az országról ahová megyünk, a szokásokról, a bürökráciáról, a jogainkról, arról mennyi az átlagos albérleti díj, stb. Fontos hogyha kimegyünk legyen ott legalább egy olyan ember, akit ismerünk, leinformáltunk és megbízunk benne. Esetleg használhatunk helyi fórumokat, az iWiW-ről, vagy az indexről, ahol több tucat magyar beszélget és valószínű, hogy viszonylag objektív képet tudnak nekünk adni a helyi dolgokról.

Az itthonról szervezett munkák mindig biztonságot ígérnek, de gyakran ennek nagy ára van. A világvégi helyekre kiszervezett munkák, ahol szállást, munkát biztosítanak valahol mindig bekalkulálják mindannak a sok kedves embernek a fizetését, akik eljuttatnak minket oda. Nem csak alkalmazónknak, de az itthoni kontaktunknak is mi fogjuk kitermelni a fizetését. Ha ezért cserébe egy jól fizető állást kapunk, ahol mindent becsületesen és hivatalosan intéznek el velünk (a hivatalos annyira nem is fontos, ha legalább a becsületes megvan), akkor szerencsések vagyunk, de itt is érdemes résen lenni.

Telefonos segítség van, közönséget meg lehet kérdezni

Mondhatni mindegyik uniós állam elég átláthatóan és tisztán szabályozza a külföldi munkavállalók jogait, mégha az ügyintézéskor a látszat pont az ellenkezőjét mutatja. Ezért aztán nem túl sok befektetett energiával mi is elég tiszta képet kaphatunk arról, mi az amit lehet, mi az amit nem, mennyi a minimum bér ami megillet minket, mi az amit fizetnünk kell. Mire köteles a munkáltató és mi az amit nekünk kell elv